Egyiptomi Istenség

The End

2004-06-23T08:47:00.000+02:00

Blog lezárva.
Rövid életű volt, de átsegített egy nehéz helyzeten.
A helyzet elmúlt.
Magyarázkodni nem fogok.

Olvasó maradok.

Punny post

2004-06-22T23:02:00.000+02:00

Jól vagyok. Sok meló, kevés történés.
Mostani kedvenc, amit meghallgattam:

Ott fogsz majd sírni
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát
Százszor megcsókolsz
majd egy szál ibolyát
Ne mondd, hogy vége, hisz azt még nem hiszem én
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém!

Vissza fogsz hívni, Te se bírod soká
Lesz még, hogy járnál
Egy kis ablak alá
Akkor már késõ, nem is gondolok Rád
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát!

(Hobo: Vadászat)

Weekend

2004-06-20T20:15:00.000+02:00

Újra itt.
A hétvégém jól telt. Pénteken délután meló után azonnal rohantam a Déli pályaudvarra.
Jött hozzám egy hölgy, akit mindenkinél jobban szeretek, s ez a szeretet nem múlik soha, jöhet akár háború, akár armageddon. Ez a hölgy az 5 és fél éves kislányom.

Sajnos nehezen viselem, amikor neki fáj valami. S pénteken én voltam az, aki kénytelen volt fájdalmat okozni. Rám maradt a rosszhír közlése. A hír természetesen Szöszi kilépése az életünkből. Vagy legalábbis jóval távolabb helyezkedése az életünktől.
Nézőpont kérdése csupán.
Mivel nagyon szeretik egymást, kicsikémet jócskán megrázta a hír.
Körülbelül két órán keresztül bőgtünk egymás vállán. Hol én nyugtattam őt, hol ő engem.
Csuda egy bölcs kislány. Büszke is vagyok rá.
"- Apa, ne légy mostmár szomorú, vele fogunk találkozni, és vagy kibékültök, vagy találsz magadnak új lányt."
5 éves létére sokat tud az életről, talán túlságosan is sokat.
Bár Szöszi megígérte, hogy felhívja telefonon, mégsem tette. Ágica várta.

A hétvégén az Óvodások mesekönyve c. gyerekkönyvből olvastam neki esti mesét. Egész tűrhetőek. Nem különösebben perverzek. Leszámítva mondjuk a csodakantárt, amelyet felhasználva egy parasztgyerek meglovagol egy boszorkányt.
Elmegy.

Voltunk fagylaltozni, és sétáltunk egyet a városban, csináltunk gipszfigurákat, festettünk, rajzoltunk, építőkockáztunk.
Megnéztük a Némó nyomában c. animációs filmet. Meglepő módon sok olyan poént is megértett, amit azért tőle még nem vártam el.
Most sajnos csak ennyire tellett, mert ma délután már haza is kellett adni. Az édesanyjához.

Mindezeket ketten. Csak Ő és én. Most boldog vagyok.

Nemzetközi Lúzernap

2004-06-17T22:10:00.000+02:00

A mai napomról egyelőre ennyit. Nincs kommentár.

so shave your face with some mace in the dark
savin' all your food stamps and burnin' down the trailer park

Soy un perdedor
I'm a loser baby, so why don't you kill me?

(Beck: Loser)

Szarnap?

2004-06-17T12:36:00.000+02:00

Azt hiszem túljutottam a nehezén.
Momentán éppen nem érdekel semmi.
De legalább nem is fáj semmi.
Azt hiszem, ez most egy darabig így fog maradni. Aztán majd elmúlik ez is és normalizálódik a helyzetem. Addig meg marad a punnyadás.
Még szerencse, hogy nincsen TV-m, tuti, hogy ilyenkor beülnék elé esténként és zombiként lesném a műsort.
Amúgy jól vagyok.

Mai ajánlott gépzaj:

I welcome death with open arms
Her soft breath and simple charm
Wandering through memories
Takes my hand for me to see

Tried so hard
Tried so hard

Echoes of innocent
Are my thoughts into dissent

Tried so hard
Tried so hard
Tried so hard
Tried so hard

When we finally reach the end
She lets go of my hand
Waking into realms of light
There will be no death tonight

Tried so hard
Tried so hard
Tried so hard
Tried so hard

Fear Factory - Theraphy for Pain

Ajánlott zene

2004-06-16T21:45:00.000+02:00

Ma ezt hallgattam. Érdemes.

Gótikus erotika
Csókjaid ízében vér
Öledben izzik a kéj
Rémmesék hozzák a lázt
Tested vérpadán a nászt

Metreszek vére meglel
Válladra sütve a jel
Karóba húzott a vágy
Mosolyog Marquis De Sade

Megtalál
Árnyad az éjben
Gótikus
Erotika

(Nevergreen: Gótikus Erotika, Az éj szeme)

Dreams, damned dreams

2004-06-16T09:39:00.000+02:00

Bár azt ígértem, nem írok erről, de ez a mai kicsit más.
Úgy tűnik, mostanság a furcsa álmok időszaka van.

Kivételesen a tegnapi álmomra emlékszem még, bár éppen most nem lenne rá szükségem.
Azt álmodtam, hogy Szöszivel ICQn beszélgetünk, ahogyan egyébként szoktunk.
"Kibékültünk". Azaz pontosabban újra összejöttünk (sosem vesztünk össze igazán).
Éreztem álmomban azt az eufórikus érzést, azt a sugárzást a lelkemben, amit ilyenkor egy ember a valóságban érezhet. Egy pillanatra igazán boldog voltam. Mostanság ritka alkalom. Aztán álmomban összeszedelőzködtem, és rohantam volna át hozzá, amikor a gaz ébresztőórám közbekarattyolt. Felébredtem. Minden eltűnt, az álom maradt.

Nem tudom, miért álmodok ilyen képtelenségeket. Lehet csak a vágy kivetülése . De a valóságban sosem jönnék össze újra ICQn. Ez biztos .

Más.
Tegnap Srakker kollegával lementünk pár órácskára az ivós törzshelyre, amely most szinte üres volt. Bár voltak néhányan, azok is párocskák, akiknek jobb dolguk - vagy otthoni kétkazettás magnójuk nem lévén - a helyi zenegépet nyüstölték, ami tudvalevő, igen hangos. Szóval pár óra beszélgetés, később üvöltés után leléptünk. Átmentünk volna a kajás törzshelyre, az meg bezárt éppen. Kikötöttünk az egyik gyorsbüfében, oszt' már Zerglingileg kiegészülve ettünk is. Elkísértek még a villamoshoz, oszt' hazacaflattam.
Jó volt. Ezek az emberek mindig meg tudnak nevettetni, akkor is, amikor a legnagyobb szarban vagyok.
Mégegyszer így távolról is: kösz fiúk!

Electric Yin & Yang

2004-06-15T06:29:00.000+02:00

1024x782

Fractal Art

2004-06-13T19:24:00.000+02:00

Kaptam Gyerekembertől egy fractalból képgeneráló programot.
Apophysis
Egész aranyos képeket lehet vele kreálni.
Íme az első próbálkozás.

1024x782

Változás

2004-06-13T17:33:00.000+02:00

Sokat gondolkodtam ma azután, hogy bemásoltam ide azt a verset.
Arra az elhatározásra jutottam, hogy egy ideig nem fogok ide írni arról, hogy mit érzek ezzel az egésszel kapcsolatban.
Nem jó ez így.

Lehet leírom majd valamikor, amikor valamilyen irányban elmozdul a dolog. Egyelőre ennyit a rinyáról.

Viszont más témákról értekezni fogok, az biztos. Egészen belejöttem a blogolásba.

Élve vagy remélve

2004-06-13T15:06:00.000+02:00

Hosszú idő óta újra írtam verset. Íme.

Élve vagy remélve
Fáradtan hajtanám fejem öledbe
Elszáradt kórót adok cserébe
Lelkemben ezernyi tű lángol
Neked újra kimondom: Hiányzol

Kereslek minden mondatban
Minden kigondolt gondolatban
Szívem romos temető, kies lak
De ott legbelül megtaláltalak

Kopott szavak, levetett ingek
Végtelen űrben egyedül keringek
Magamra rántok egy csillagot
Mutasson utat, mert itt vagyok

Izzadt tenyerem rásimul hajadra
Többé már nem is-mersz magadra
Venni semmit, ami bánt
A végtelen örvény magával ránt

Tudod mit érzek, te biztosan ismersz
Szívem kapuján átlépni nem is mersz
Arcodra lágy csókot nyomok félve
Itt állok a hegyen élve és remélve

(azt hiszem egyértelmű, kinek szól)

Kill Bill 2

2004-06-13T13:37:00.000+02:00

Ígértem, hogy írok még a Kill Bill 2-ről néhány szót. Íme. Az első rész nekem nem tetszett. Való igaz, hogy erősen szatírikus film, sorra veszi a műfajokat, és azok legelcsépeltebb formalitásait figurázza ki, mégis. Számomra öncélú vérontás volt, amit az tartalmazott. Persze voltak jó pillanatai.
A kettő együtt fogyaszthatóbb lett volna. Értem ezalatt, hogy ha Tarantino az akció részeket elosztja a két film között, máris kiegyensúlyozottabb lenne.
A második rész már kevésbé anime-s és kevésbé mangás, bár még egy-két beállítás és vágás erősen hajaz rájuk.
A film önmagában feleslegesen elnyújtott. Nagyon sok nem hatásos, nem feltétlenül fontos dialógust tartalmaz. Hosszú, vontatott párbeszédek vezetik végig a nézőt az előzményeken, hogy értsük a végkifejletet.
Ebben a részben megjelenik a kínai kung-fu filmek karikatúrája is, ami szerintem zseniális lett.

Összességében vegyesek az érzéseim a Kill Bill-lel kapcsolatban. Fogyaszthatóbb lett volna kicsit felrázva, nem keverve.

Alkohol post

2004-06-13T01:49:00.000+02:00

Ittam.
Sokat.
Végre.
Berúgtam.
Egyedül.

S jobban hiányzik mint eddig, pedig azt hittem jobb lesz.
Nem lett.

Szeretem ezt a NŐt.
Tiszta szívemből.

Nemtommivan post

2004-06-12T18:14:00.000+02:00

Ma is találkoztunk kedves Szöszimmel. Hiányzott már. Délre volt megbeszélve egy frekventált pontra. Jól elszámoltam magam, mert fél órával korábban odaértem, mint kellett volna, úgyhogy elébe mentem, ami kissé meglepte, de láthatóan örült neki.
Mozi volt mára betervezve, de a Duna Plaza-ba érve kiderült, hogy elmarad a 13:30-as Van Helsing előadás, filmszakadás miatt. Biztos elrágták a vámpírok a celluliod-ot.

Mindegy. Ittunk egy kávét, aztán átmentünk a felső szinten található görög gyros-oshoz, és ettünk egy jót.
Persze közben beszélgettünk, sokat, és kellemesen.
Kitaláltuk, hogy menjünk át a Westendbe, és nézzük meg a Kill Bill 2-őt (erről majd még írok). Nos, átmentünk, megnéztük. Közben persze kitárgyaltuk a filmet jól.
A film végülis nem volt annyira rossz, csak hosszú. A vége főcímnél gyorsan leléptünk, és a nyugati téri meki fölött található kávézóba még eltöltöttünk egy kis időt.
Feltettem a villamosra, majd én is a metróm után néztem.

Most mégjobban hiányzik. Már akkor hiányzott, amikor felszállt a villamosra.
Viszont megbeszéltük előre, hogy jövő héten is talizunk néhányszor, aminek én nagyon örülök. Csütörtökön biztosan, és ha össze tudjuk hozni, akkor a hétvégén elvisszük közösen a kislányomat az Állatkertbe. Már most tűkön ülve várom.

Összegezve: jó hangulatban eltöltöttünk együtt öt órát. Ez határozottan pozitív.

Public post

2004-06-10T21:12:00.000+02:00

Hát izé.
Szóval ma történt jó is, nem annyira jó is...
Kezdem az utóbbival.

Kedves Pandamaci kollega volt szíves kérdés nélkül belinkelni szerény dunaparti-rinyapartimat a blogjára, ami tudvalevő, hogy a társaság egyik legolvasottabb blogja. Szóval nem úsztam meg. A "megvagy lúzer" kezdetű üzenetek száma innentől a csillagos égig emelkedik majd.
Először gondolkodtam azon, hogy felhívom, és levetetem, azután rájöttem, jobb ez így.

Szóval kedves érdeklődő, köszöntelek szerény rinya-hajlékomban. Remélem nem fárasztó lesz, inkább érdekes.

Ígértem egy határozottan pozitív dolgot is mára.
Nos, ma délután-este találkoztunk Szöszivel. Bevallom, féltem kicsit ettől a találkozástól. Szerencsére pozitívan csalódtam. Nagyon jól éreztük magunkat - legalábbis én biztosan, és rajta is ezt láttam. Már-már csodával határos, hogy a történtek után - ami alant olvasható - még meg is tudtam néha nevettetni. Elköltöttünk egy szerény, gyertyafényes vacsit és ittunk sört a legújabb kajáldás törzshelyen, elkísértem a közös szétrebbenési pontig, és elbúcsúztunk. S közben beszélgettünk. Végre.
Azt hiszem kardinális változások kezdetén állok.
Igyekszem, ígérem. A végén még aránylag elfogadható szociális interakcióra leszek képes.

S most iszom még egy sört.

Rinya post

2004-06-10T08:28:00.000+02:00

Megint elbasztam.
A tegnapi nem kicsi vihar igencsak betette a kiskaput. Aggódtam néhány emberért akik közel állnak a szívemhez. Gyorsan (amint a mobilhálózat helyreállt) fel is hívtam őket, hogy rendben vannak-e. Összesen négy emberről van szó. A legjobb nőből való barátomról van szó, akivel ritkán találkozom sajnos, de legalább most volt rá apropó beszélgetni. A kislányomról és az édesanyjáról, akik szerencsére otthon voltak már a vihar idején, úgyhogy minden rendben.
Végül, de nem utolsósorban persze Szösziről. Azt hiszem, őt nem kellett volna. Igaz, amikor hívtam, fel sem vette. Viszont utána felhívott, hogy miért kerestem. Azt hiszem, olyankor zavartam, amikor nagyon nem kellett volna. Pláne nem nekem. Eléggé feddő hangsúllyal beszélt velem, ebből szűrtem le azt, amit.

Tudom, lúzer vagyok. Megveszem a pisztolyt, leülöm a vállalkozó kedvű egyén helyett a várható büntetést, de valaki lőjön végre főbe.

Haiku

2004-06-09T14:14:00.000+02:00

Délután a kedves Szöszim megörvendeztetett néhány haikuval ICQn.
Van kettő, amely engem is érint, és még tetszik is, vagy legalábbis találó.

Axióma
ki nem vigasztal
meg, mikor megbántottad,
az nem is szeret

Mindennapi teszt-kérdés
Látod-e még azt,
amit nézel, vagy már csak
tudod: "ott" "az" "van"?

Fodor Ákos

Ez utóbbit ebben a helyzetben nagyon magamra vettem, és elgondolkodtam rajta.
Azt hiszem néha(?) én is csak tudok és nézek, ahelyett, hogy látnék.

Akarok látni.

Új nap virradt

2004-06-09T11:07:00.000+02:00

Tegnap a Szöszivel jót beszélgettünk. Jobban is éreztem magam miatta.
Ma nem beszélgetünk olyan jót (én el vagyok havazva, ő is, meg mások is lefoglalják), és rosszabbul is érzem magam.

Hiányzik.

Még mindig szeretem.

De legalább holnap sörözünk. Barátilag. S ez jó.

Nem is rinyálok tovább, bár most kedvem lenne hozzá.

Jó éjt bazmeg

2004-06-08T22:52:00.000+02:00

Ez azé' má' nem is annyira bazmeg'.

Nem is tudom hirtelen, mit írjak.
Nagyjából azt hiszem lenyugodtam.
Sokat köszönhetek ezügyben magának Szöszinek is. No meg persze Pandamackónak és Srakkernek a tegnap esti rögtönzött, felborítom-a-napirendedet-mer-rínom-kell-bazmeg akcióm elviseléséért, és a támaszukért.

Azért ma este még ellőttem egy beszólást, amit már az első ezredmásodpercben megbántam. Nem is igazán gondoltam komolyan. Hogy mi volt az, fedje jótékony homály, bár egy szurka-piszkára válaszoltam, mégsem kellett volna.

Szöszitől ezúton is elnézést kérek.

Azt hiszem, lassan elkezdek majd más témákat is pedzegetni ezen az izén, egészen belejöttem. Legalábbis magam számára már egész élvezhető. Gondolom, ha vége a rinya-nyafinak, mások is érdeklődéssel olvassák majd. (Vagy akkor már sehogy... )

Most pedig alszom még egyet erre az egészre, és ígérem, holnap már nem bazmeg lesz a headline.

Uzsonna bazmeg

2004-06-08T15:19:00.000+02:00

Kezdek lenyugodni azt hiszem.

Lassan kezdek úgy beszélgetni szívem szöszijével, mint annak előtte. Jóbarátilag. Nagyon jóbarátilag.
Hogy ez jó, vagy rossz? Nem tudom.
Momentán semmit sem tudok.

Már majdnem mindenki idetévedt, aki számít. Szal' lebuktam mint könnyűbúvár a pocsolyában. Már itt van Pandamaci, meg a leginkább érintett személy, az én Szöszim.

Ez utóbbi miatt félek, nem leszek képes leírni mindazt, amit szeretnék.
Azért igyekszem.

Déli bazmeg vol. 2.

2004-06-08T12:01:00.000+02:00

LOL

Számítottam rá az elején...

Déli bazmeg

2004-06-08T11:36:00.000+02:00

Hát nem is tudom.

Végre egy kis pozitív is került a levesbe. No persze só még most sem.
Egész sokat beszélget(t)ünk ICQn a Szöszivel, s meglepően értelmesen.

Persze az érzékeny témákat kicsit kerülgetjük, ami talán érthető.

Megbeszéltük, hogy csütörtökön nem csak hozzávágom a szatyor cumóját, oszt' iszkiri, hanem azért beülünk egy sörre legalább a törzshelyre. Már ez is valami.
Meg aztán lassan Csettalit is kéne csinyálni, mer' rég vót' együtt a banda. Bár halkan jegyzem meg, lassan kilógok a társaságból, mert ritkán tévedek fel hosszabb időre, s akkor is max. a lurkolók táborát erősítem. Sajnos ez akkor is így volt, amikor Szöszi is fenn volt.

(Lassan kezdem magamban számolni, hányféleképpen basztam el kettőnk életét. Nem akarom mégegyszer elkövetni ezeket a hibákat...)

A melóm szar, a társalgás jó, erősíti bennem a gondolatot, hogy bassza meg a kanbüszkeség. Én boldog akarok lenni.

Reggeli bazmeg

2004-06-08T08:27:00.000+02:00

Hiányzik.

Hukkk

2004-06-07T23:22:00.000+02:00

Szóval ma elmentem két, a legjobb barátaim között számon tartott fickóval Srakkerrel (aki másodállásban Technokrata ügynök), és Pandamacival inni egy kicsit utóbbi lakására.

Beszélgettünk. Kellemesen. Az utolsó fél óra lelki életem romjaival telt, ahogy arra számítani lehetett.

Feltettek egy kérdést, ami szöget ütött a fejembe.
Egyszerű:

"- Vissza akarod szerezni?"

Elgondokodtam. Tényleg. S ez zavar.

Eddig biztos voltam benne, hogy igen. Mostmár nem. Ma olyasmikről gondolkodtam, ami azt erősíti bennem, hogy ennyi volt. Megérte ezt a közel 3/4 évet. Bőven. De legközelebb újra ez lenne a vége. Én túl "kőszikla" vagyok, hogy a legapróbb rezdüléseket meglássam, amelyek akkor következnek be, amikor a kedves szőkeségnek gondja van, ő meg túl rágódós típus, és nem hajlandó közölni az emberrel bele a szemibe, hogy "Bazd meg, baj van te állat!".

Így nem lehet.
Azt hiszem ezzel mindent elmondtam.

Persze momentán még azt érzem, hogy mindent megadnék, ha felhívna, hogy érkezik a busszal, menjek ki elé. Röpülnék. Azt hiszem. Mer' lúzer vagyok.
De ez változni fog. A kedves szőkém ma már olyan reakciókat adott - nem is annyira visszafogott - tapogatózásomra, hogy ihaj. A háta közepét megnézné inkább, minthogy rám gondoljon. Szóval "jót" beszélgettünk.

Most viszont alszok mégegyet erre a kibaszott szarra, hátha holnap jobb lesz.

(Nem lesz, de legalább elmúlik még egy nap a mókuskerékben...)

Rain

2004-06-07T12:21:00.000+02:00

Megin esik.

Kívül, belül.
Eszembe jut egy idézet: Örökké nem eshet (A holló).

Megalakítom (egyedül) az anonim optimisták klubját.

Basszameg.

Details

2004-06-07T08:39:00.000+02:00

Bazmeg.

Máris megszegtem a tegnapi ígéretemet. Azon melegében beköszöntem neki ICQn, amint online lett.
Mé' vagyok ilyen lúzer?
De legalább a

"- Hiányzol.
- Te is nekem, csak nem úgy."

Párbeszédet nem nyomtuk le. Ez is valami.

Jó reggelem van ma. Alig tudtam aludni, ami talán érthető dacára annak, hogy elfértem a kétszemélyes ágyacskámban.

Tessék mondani, muszáj ennek ennyire fájnia?

Reggel

2004-06-07T06:38:00.000+02:00

Jobb reggelt. Meg minden. Details come later.
Viszont teszteltem Srakker blogján talált ország-teszten.

Tádám.

You're Egypt!
(Ki gondolta volna?)

Curator of ancient mystical secrets, your life on the surface is fairly typical these days. Though you are in denial about more things than most people. Nevertheless, you're trying to convince people that you're safe despite your more volatile and unstable times that seem to be behind you. You like cats a whole lot. You'd probably really appreciate The Blue Pyramid.
Take the Country Quiz at the Blue Pyramid

Reklám ende

2004-06-06T22:52:00.000+02:00

Mondtam. A reklám, no és némi kezdetleges csinosítás után újra itten.

Szóval, hogy mi nyomja kicsiny, halhatatlan lelkemet?
Persze, hogy nő van a dologban. Ahol gond van, ott keress egy nőt, ahol boldogság, esetleg többet is...

Vagy ahogyan a franciák mondják cherchez la femme.

Két hete még azt hittem minden rendben van.
Egy hete már túl voltunk a válságtanácskozáson szívem virágosabbik felének elrablójával.
Ma meg már elvitte az egész rétet is, nem csak a virágokat.

Nincs három órája, hogy elváltunk egymástól. Máris hiányzik. Nem, nem fogok neki rinyálni. Nem írok SMS-t, nem hívom fel, nem klattyolok rá ICQ-n, nem privizek vele a cseten. Akkor sem, ha jó lenne elmerülni az önsajnálat sötétbordó, sűrű löttyében. Nem erre van szükségem.
Rá lenne.

Neki meg már másra van.

A helyzetet nem értem. Azt mondta fél évig nem volt mellettem boldog. S most kibuggyant a szar a palacsintából. De miért csak most mondja? Miért nem szólt előbb?
Nehogy előbb tudjunk változtatni a helyzeten.

Ki érti a szőke nőket?
Márpedig a kedves dézsagyáros lelkem duplaplusz-szőke.

Én meg depressziós voltam. Most újra az leszek?
Nem, nem leszek.

Inkább most alszom egyet rá. Talán az segít.

Hát itt

2004-06-06T22:26:00.000+02:00

Hátt itt vagyok én is.
Hogy miért?

Ugyanazért, amiért a többiek.
Tapasztalatom szerint - tisztelet a kivételnek -, sokan lelki trauma hatására nyitnak blogot. Én is.

Bazmeg van. De nagy.

Írok, mert írnom kell. Nem mintha nem lenne, aki meghallgasson, de mégis. Persze csak azt, és csak addig fogom írni, amíg kedvem tartja. Titkon remélem, kevesen találnak meg, ami hiú ábránd marad majd, tudom.

Reklám után visszajövünk.